A tűzoltó-készülékek készenlétben tartására kötelezetteknek fontos ismerniük a készülékek karbantartásával kapcsolatos előírásokat, amelyek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete) találhatók.

Azt, hogy milyen  járműveken kötelező tűzoltó-készüléket készenlétben tartani, egy korábbi cikkünkben már részletesen leírtuk, így most erre külön nem térünk ki.

Először is tekintsük át az alapfogalmakat:

1. Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni.
2. Karbantartó személy: az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi.
3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, javító műhelyt fenntartó vállalkozás.
4. Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.
5. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.

Általános előírások

10. § (1) Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet.

(2) A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a készenlétben tartónak az OKF felé bejelentést kell tennie.

11. § (1) A tűzoltó készülékek élettartamát és karbantartási időközeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

(2) A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási, vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont.

Ez röviden azt jelenti, hogy az új készülékekre a vásárláskor gyártói végellenőrzést igazoló garancia matrica kerül felragasztásra, majd a ciklusidőnek (porral oltó esetén 1 év) megfelelően kell az engedéllyel (hologramos OKF azonosítóval) rendelkező személynek a karbantartást elvégezni. A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el. (a szerk.)

12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tûzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.

A készenlétben tartó feladatai

13. § (1) A készenlétben tartó vagy képviselője a rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék

a) az előírt telepítési helyen van,
b) rögzítése biztonságos,
c) látható,
d) magyar nyelvû használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható,
e) használata nem ütközik akadályba,
f) valamennyi nyomásmérõ vagy jelzõ mûszerének jelzése a mûködési zónában található,
g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
h) fém vagy mûanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép,
i) zárópecsétje sértetlen,
j) felülvizsgálata esedékes-e, és
k) állapota kifogástalan, üzemszerû.

(2) A vizsgálatot a karbantartó szervezet is végezheti.

(3) Ha a készenlétben tartó az ellenõrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetésérõl.

14. § (1) Akészenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tûzoltó készülékek 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tûzoltó készülékek újratöltésérõl.

(2) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott idõszakot tûzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja.

Biztonsági intézkedések

15. § Karbantartás idején a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik.

16. § (1) A tûzoltó készülék szétszerelésekor a karbantartást végzõ személy mûködési próbával gyõzõdik meg arról, hogy
a tûzoltó készülék tartályában vagy szerelvényében van-e nyomás.

(2) A tûzoltó készülék szétszerelésekor a gyártó által elõírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az elsütõfejet
vagy a szelep szerkezetet lassan meglazítani, és amíg a nyomásleeresztõ hornyon hajtóanyag távozik, addig tilos
a szerelvényeket teljesen kicsavarni.
(3) Atûzoltó készülék szétszerelésekor, ha a tûzoltó készülékben visszamaradt túlnyomástnemsikerül megszüntetni, tilos
a további szerelést folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget.
(4) A szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással mûködõ tûzoltó készülékek és a hajtóanyag palackok szelepei
befogás nélkül nem távolíthatók el.
(5) Szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tûzoltó készülékek karbantartása kizárólag jól szellõztetett környezetben történhet.
(6) A tûzoltó készülékek szétszerelésekor a karbantartó személy gondoskodik arról, hogy a tûzoltó készülékrõl esetleg
elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne okozzanak.

Élettartam és selejtezés

17. § (1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack kivételével a tûzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem
haladhatja meg a 20 évet.

(2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegû tûzoltó készülék a gyártást követõ 20 év után a tûzvédelmi szakértõi
névjegyzékben tûzoltó készülék szakértõi területen szereplõ személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható
készenlétben. Az élettartam a 20. évtõl számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.

18. § A tûzoltó készülék nem vehetõ át karbantartásra, ha

a) a gyártó által elõírt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba,
c) az újra nem tölthetõ tûzoltó készülék,
d) a gyártója, gyártási idõpontja nem állapítható meg (nem olvasható), vagy
e) életkora az 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott élettartamot elérte.

19. § A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tûzoltó készülékek karbantartása nem
végezhetõ el.

20. § (1) A selejtezésrõl a tulajdonos gondoskodik. A selejtezés végrehajtását (ürítés, roncsolás) a tulajdonos megbízásából
a karbantartó szervezet is végezheti.

(2) A selejtezendõ oltóanyag, alkatrészek kezelése a környezetvédelmi elõírások betartásával történik.

Karbantartás

21. § (1) A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó
jelöléseit nem takarhatják el.

(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az adatokat
ne takarja el. Az OKF azonosító jel kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és csak egyszer használható fel.

(3) A karbantartás során a korábban használt karbantartást igazoló címkék eltávolítása – a legutolsó közép- vagy teljes
körû karbantartást és gyártói végellenõrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivételével – az OKF azonosító jellel
együtt történik.

(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza

a) a „FELÜLVIZSGÁLVA” szót,
b) a karbantartó szervezet nevét és címét,
c) a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással egyenértékû azonosító jelzést,
d) a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körû karbantartás, újratöltés),
e) a karbantartás dátumát (év, hónap), és
f) a következõ karbantartás esedékességét idõponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell
adni.

(5) A karbantartást igazoló címke

a) öntapadós kivitelû,
b) közérthetõ nyelvezetû,
c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betûméret minimum 3 mm)
d) nem zavaró logóval, emblémával kiegészíthetõ, és
e) olyan anyagú, melynek élettartama a felülvizsgálat érvényességi idejével arányos.

(6) A vonatkozó mûszaki követelménynek nem megfelelõ tûzoltó készülékek esetében a nyomáspróba adatait (év, hónap, a nyomáspróbát végzõ jele) a tûzoltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján maradandóan és jól látható módon, a tartályon adattáblával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntetni.

22. § (1) A karbantartó szervezetnek a javító mûhelyében rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi
általános és speciális felszereléssel, mûszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással.

(2) A javító mûhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetõvé a különbözõ munkafázisok elvégzését,
a munkaegészségügyi szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtés és a nyomáspróba ugyanabban a helyiségben
nem végezhetõ.

(3) A karbantartó szervezet által használt mérõ- és ellenõrzõ eszközöknek, felszereléseknek a mérések mûszaki igényeinek
és a joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantartó szervezet rendelkezik

a) a mérendõ tömegnek megfelelõ méréshatárú, osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag palack esetében
legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú),
b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
c) a mérendõ nyomásnak megfelelõ méréshatárú nyomásmérõvel (1,6% pontosságú),
d) nagyítóval,
e) menet ellenõrzõ idomszerrel,
f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerelvény, portömlõ vizsgálatához),
g) zártrendszerû portöltõvel,
h) páratartalom mérõvel,
i) biztonsági szelep beállítóval,
j) nyomaték kulccsal,
k) tolómércével,
l) gyártó által elõírt célszerszámokkal,
m) csavarkulcsokkal, fogókkal,
n) befogó-rögzítõ szerkezettel és
o) azonosítható lenyomatú plombafogóval.

(4) A karbantartó szervezet a tûzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minõségirányítási rendszert vezet
be és alkalmaz, és a minõségirányítási rendszer mûködését legkésõbb a bejelentéstõl számított egy éven belül
– bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó – tanúsítvánnyal igazolja.

23. § (1) A karbantartás a karbantartó szervezet által fenntartott mûhelyben, a 22. § szerint felszerelt mozgó szervizben, vagy
a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is elvégezhetõ, ha a 22. §-ban elõírt feltételek adottak.

(2) A karbantartó személy ellenõrzi, hogy a tûzoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas,
és nem tartozik a 18. §-ban felsorolt tûzoltó készülékek közé.
(3) A karbantartó személy a tûzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minõsíti, ha

a) a tűzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mértékû sérülés található, amely a tûzoltó készülék
biztonságos készenlétben tartását és használatát veszélyezteti,
b) a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet,
c) a tűzoltó készülék állapota miatt nem mûködõképes, vagy
d) a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó
által megadott értéket.

(4) Ha a tûzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem javítható ki, a karbantartó szervezet a készüléken jól látható helyen
a karbantartó szervezet adatait, a dátumot és a „JAVÍTÁSRA SZORUL” feliratot tartalmazó címkével látja el, és írásban
tájékoztatja a készenlétben tartót.

(5) A nem javítható, vagy a 18. §-ban felsoroltak közé tartozó tûzoltó készüléket a karbantartó személy „SELEJT” felirattal
látja el, és errõl írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.

24. § (1) A karbantartást követõen a felhasználásra alkalmas tûzoltó készüléket a karbantartó személy a karbantartást igazoló
címkével látja el.

(2) Ha a karbantartás a készenléti helyen történik, a karbantartó személy a tûzoltó készülék rögzítését és egyéb
felszereléseit is megvizsgálja.
(3) A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérülésrõl a készenlétben tartót írásban tájékoztatja.

25. § (1) Az újratöltött tűzoltó készüléken a karbantartó személy legalább alapkarbantartást végez, vagy a soron következõ
fokozat (közép- vagy teljes körû karbantartás) mûveletei is elvégezhetõek.

(2) A karbantartó személy a részlegesen használt tûzoltó készüléket teljesen kiüríti, és az oltóanyagot selejtezi.
(3) A tûzoltó készülék újratöltése a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint történik.
(4) Az újratöltött tûzoltó készüléken fel kell tûntetni az újratöltés idõpontját.

26. § Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészek és oltóanyag használható fel. Ha a gyártó megszûnt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre a forgalmazási engedéllyel forgalomba hozott tûzoltó készülékek esetében az OKF, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a tanúsító szervezet engedélyezi a helyettesítõ alkatrészek és oltóanyag felhasználását.

27. § (1) Azok a mûveletek, melyek során az oltópor a légköri levegõvel érintkezik csak olyan helyiségben végezhetõk, ahol
a relatív páratartalom legfeljebb 70%, és a helyiség hõmérséklete legalább 15 °C.

(2) Az oltóport érintõ mûveletek megkezdése elõtt a karbantartást végzõ személy biztosítja, hogy az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek.
(3) Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a szennyezõ anyagokhoz való keveredésének megakadályozása érdekében
egyidejűleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tûzoltó készülékek szerelhetõk szét.
(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat a környezeti levegõtõl elzárva kell tárolni.

28. § A halon, HCFC, HFC, és a környezeti elemekre, különösen a légkörre káros töltetû tûzoltó készülék a légkörbe nem üríthetõ ki. A töltési és lefejtési mûveletek az oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerû eljárás alkalmazásával történik, szükség esetén az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlanításával.

29. § Az alapkarbantartás mûveleteit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

30. § A középkarbantartáskor a karbantartást végzõ személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó mûveleteken túl –

a) ellenõrzi a nyomásjelzõ mûködõképességét a nyomásjelzõ mûszerrel felszerelt, állandó nyomású tûzoltó
készüléken, a gyártó elõírásai szerint,
b) kiüríti a tûzoltó készüléket,
c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint,
d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tûzoltó készüléket,

da) a zárószerelvények,
db) az elsütõfej-szerelvény,
dc) a nyomásmérõ és jelzõ eszköz,
dd) a tömlõ- és a pisztolyszerelvény,
korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében,

e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra,
a belsõ bevonat hibátlanságára és a hegesztési varratok épségére, melynek során a gyártó elõírásai szerint jár el,
kétes esetekben pedig a gyártóhoz fordul,
f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából, és
g) a tûzoltó készüléket, a gyártó elõírásait figyelembe véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.

31. § (1) A teljes körû karbantartáskor a karbantartást végzõ személy – az alap- és középkarbantartás keretébe tartozó
mûveleteken túl –

a) a tûzoltó készülékek teljes szétszerelését követõen a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd
ezeket újjal pótolja,
b) a tartályt a rajta lévõ jelölés értékének megfelelõ nyomáson nyomáspróbának veti alá,
c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
d) a vonatkozó mûszaki követelménynek nem megfelelõ tûzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg
össztömegû tûzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegû tûzoltó készülék esetén
a hegesztési varratok környezetében fémtiszta állapotban végzi kivéve

da) a porszórásos festéssel gyártott tartályok,
db) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai, vagy
dc) olyan belső védőbevonattal rendelkezõ tartályok esetén, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés a belső bevonat épségét megsértheti,

e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés
során a nyomás által terhelt, és
f) a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi és szükség esetén
beállítja vagy cseréli.

(2) Amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karbantartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és a gyártó által megadott előírások is irányadók.

(3) Ha a karbantartást végző személy vizet alkalmaz a különböző eljárásoknál, a tűzoltó készüléket az újratöltést
megelőzően teljesen kiszárítja.

32. § (1) A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót vezet.

A nyilvántartási napló tartalmazza

a) a készenlétben tartó nevét,
b) az ellenõrzõ vizsgálatot végzõ nevét,
c) a karbantartó személy vagy személyek nevét,
d) a tûzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát,
e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint,
f) a javítás szükségességére való utalást,
g) a tûzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, és
h) a vizsgálatot végzõ személy aláírását.

(2) A nyilvántartási napló formanyomtatványát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A nyilvántartási naplót a tûzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni. A tûzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak – 5 db készenlétben tartott tûzoltó készülék alatt – nem kell nyilvántartási naplót vezetni, 5-nél több készenlétben tartott tûzoltó készülék esetén a nyilvántartási naplót a tűzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolni.

1. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez

1. táblázat

A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök

 1 A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.
2 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz
3 Lásd még: 17. §

A járműveken alkalmazott tűzoltó készülékekre vonatkozó további előírások itt olvashatók >>
.

(Ezt a cikket 1047 alkalommal tekintették meg.)