A közlekedési balesetekre néha csupán apró bosszúságként gondolunk, néha azonban nem csak anyagi kárral járnak, hanem akár súlyos személyi sérülést is okozhatnak, sőt legrosszabb esetben emberéletet is követelhetnek.

A közlekedési balesetek egy részénél sérülés nem következik be, viszont kialakul egy veszélyhelyzet. Mikor válik ez bűncselekménnyé? A Büntető Törvénykönyv három alapesetben veszélyeztető bűncselekményt határoz meg:

  • a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény – például a 30 km/h sebességkorlátozó tábla leszerelése és elvitele,
  • a vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, amelynek alanya tettesként csak a vasúti, légi, vagy vízi közlekedési szabályok hatálya alá tartozó járművezető lehet,
  • a közúti veszélyeztetés – például, ha egy gépkocsit vezető személy a rendőri intézkedés alól ki akar bújni, és a rendőr felé hajtva arra kényszeríti, hogy lépjen arrébb, különben ráhajt a lábára. Utóbbi eset különös súllyal bír, a rendőr ugyanis hivatalos személynek minősül, így egyből megvalósulhat a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye is.

Az egyes cselekmények, – például a közlekedés technikai feltételei elleni támadás, a közlekedési szabályok megszegése – mint veszélyfogalmak, a sértő eredmény reális bekövetkezésének a lehetőségét, térben és időben történő előfordulásának a valószínűségét jelentik. Fenti példáknál maradva, eredmény lehet a gyorsabb sebesség miatti közlekedés baleset vagy az intézkedő rendőr tényleges sérülése.

A veszélyeztetési cselekmények egyik érdekes példája a közúti veszélyeztetés. Megvalósulása tekintetétben azt kell vizsgálni, hogy a veszélyhelyzet kialakulása mögött áll-e valamely közlekedési norma megszegése. További példaként gyakori eset egy jármű mellett arra való szándékos rákormányzással megvalósuló veszélyhelyzet kialakítása.

A cselekmény elkövetője kizárólag az a személy lehet, aki a járművet vezeti és a közlekedési szabályok hatálya alatt áll.

A különböző közlekedési szabályokat megsértő utas, illetve gyalogos, tettesként nem vonható a bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre.

Kulcsfontosságú eleme a cselekménynek, hogy kizárólag szándékosan valósítható meg. A tudatos szabályszegést a konkrét veszélyt kiváltó eredménnyel a szándékos viszony fűzi össze. Az elkövető veszélyeztető eredményre kiterjedő szándéka akkor állapítható meg, ha magatartásának lehetséges eredményei között a sérülés lehetőségét előre látta, azonban könnyelműen bízott azok elmaradásában.

A veszélyeztetésen túl sérülés is bekövetkezhet.  Mind alapesetben (ide értendő a könnyű testi sérülés okozása is), mind pedig a minősített esetek megvalósulása esetén (súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség, halál, kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség) az eredményre az elkövetőnek csak a gondatlansága terjed ki (vegyes bűnösségi szerkezetet megvalósítva ezzel). Amennyiben az elkövető a sérülést előre látja, és abba belenyugszik, vagy azt kívánja, szándéka a sértő eredményre is kiterjed, így cselekménye szándékos élet vagy testi épség elleni cselekményként lesz értékelhető.

Ha a közúti veszélyeztetés bűncselekménye esetén sérülés is bekövetkezik, az elkövetőt terheli a segítségnyújtás kötelezettsége. Így, ha a helyszínről segítség nyújtása nélkül távozik, a közúti veszélyeztetéssel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása is megvalósul.

Ne ijedjünk meg nagyon, egyes szabályok megszegése esetén mindaddig, amíg a szabályszegés jellege a mérlegelés határait a kockázatvállalásig szélesíti ki, csak gondos indokolás esetén állapítató meg a közúti veszélyeztetés. A szabályok megsértése csak kirívó esetben vezethet a bűncselekmény megállapításához.

Dr. Fésü Gizella
D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.

 

Forrás: Lánglovagok
.

(Ezt a cikket 328 alkalommal tekintették meg.)

Vélemény, hozzászólás?